A Ford Motor Company egy amerikai multinacionális vállalat, amelyet Henry Ford alapított 1903. június 16-án Lansingben, mindössze 28 000 dollár készpénzzel és 11 társával. A vállalat fejlődése szorosan összefonódik az Amerikai Egyesült Államok 20. századi ipari fejlődésével.
Ford története
A Ford alapítása idején egy átalakított kis detroiti vagongyárat jelentett, ahol csak 10 alkalmazott dolgozott.
Henry Ford irányítása alatt az első 15 hónapban 1700 autót gyártottak. Az autók az 1903 és 1908 között az ábécé első 19 betűjét viselték. Az első sikeres modell, az „N-modell,” egy kicsi, könnyű négyhengeres autó volt, amelyet 500 dollárért lehetett megvásárolni. Az igazi áttörést az „T-modell” hozta 1908-ban, amelyből a következő tizenkilenc évben több mint 15 millió darabot értékesítettek. Ez a modell hozzájárult az Egyesült Államok városiasodásához.
Az első Ford gépkocsit egy chicagói fogorvos, Mr. Pfennig vásárolta meg, és ez a lépés az első volt a Ford felemelkedéséhez, hogy a világ egyik vezető autógyártójává váljon. 1914-re minden második autó a Ford gyárból került ki. A folyamatos növekedés miatt a Fordnak külföldi terjeszkedésre volt szüksége. Első külföldi gyáruk Kanadában, Walkerville-ben jött létre. A Ford autók uralták az autópiac minden kategóriáját. Az első komoly európai jelenlétüket a 1931-ben, Kölnben megnyitott gyár jelentette.
1942-ben, a második világháború idején, a Ford Motor Company, mint az amerikai gyárak többsége, átállt a haditermelésre. A háborús termelés során több mint 8000 bombázót, 5700 repülőmotort és mintegy 250 ezer dzsipet, tankot és egyéb háborús gépet szállítottak az Egyesült Államok hadseregének.
A Ford konszern több autómárkát is magában foglal, köztük a Lincolnt, a Mercuryt, valamint az ehhez kapcsolódó Cougart az amerikai piacon. Ezek a márkák saját autókat kínálnak, és időnként az anyacég modelljeivel megegyező autók is szerepelnek kínálatukban. Az Edsel is a Fordhoz tartozott 1958 és 1960 között, de az alacsony eladások miatt két év múlva megszűnt a gyártása.
A Ford konszern korábban birtokolta az Aston Martint (1989-2007), valamint a Jaguart és a Land Rovert is, de ezeket 2008-ban az indiai Tata cégnek adta el. A Fordnak kapcsolata volt, illetve van az orosz GAZ-zal és a japán Volvoval is.
Korábban a Ford tulajdonában volt az Aston Martin is (1989-2007), valamint a Jaguar és a Land Rover, de ezeket 2008-ban az indiai Tata vállalatnak értékesítették. A Fordnak továbbá kapcsolata volt az orosz GAZ és a japán Mazda cégekkel is.
T-modell
A Ford első jelentős sikerét a T-modell autója hozta, mely 1908 és 1927 között volt gyártásban. A tervezés során két magyar szakember, Galamb József és Farkas Jenő, mellett Harold Wills is részt vett. Galamb volt az, aki kialakította az autó bolygóműves sebességváltóját és elektromos gyújtóberendezését. Emellett ő vezette be az autók gyártását is, radikálisan átalakítva a termelési folyamatot. Az eredeti tíz perc helyett, a gyártás csúcsán, mindössze 10 másodperc alatt készült egy T-modell.
A T-modell orrában egy 177 kockahüvelyk (kb. 2900 cm³) űrtartalmú négyhengeres motor működött, amely 20 lóerőt tudott teljesíteni, és a végsebessége elérte a 45 mph (kb. 72 km/h) sebességet.
Ez volt az első sorozatgyártású, gyártósoron készült autó, amely a középosztályt célozta meg. Gyakran hivatkoznak Henry Ford mondására: „A vevőnk bármilyen színben megrendelheti autóját, feltéve, hogy a szín fekete.” Valójában a T-modell autókat 1908 és 1914 között, valamint 1926-27-ben is más színben is lehetett rendelni. Egyesek szerint az idézett kijelentés oka az volt, hogy a korabeli fekete festék sokkal gyorsabban száradt, mint a színes festékek, így a gyártás is hatékonyabban zajlott, és több autót tudtak előállítani.
A T-modell autó végül hatalmas siker lett, és 1917 és 1923 között a Fordnak egyáltalán nem volt szüksége reklámra, mivel az évek során összesen 15 millió darab autót gyártottak belőle.
